- személyes névmás (das Personalpronomen)
- alanyesetben: ich (én), du (te), er/sie/es (ő), wir (mi), ihr (ti), sie (ők), Sie (ön)
- tárgyesetben: mich (engem), dich (téged), ihn/sie/es (őt), uns (minket), euch (titeket), sie (őket), Sie (önt)
- részes esetben: mir (nekem), dir (neked), ihm/ihr/ihm (neki), uns (nekünk), euch (nektek), ihnen (nekik), Ihnen (önnek)
- birtokos esetben (csak vonzatként használatosak): meiner, deiner, seiner/ihrer/seiner, unser, euer, ihrer, Ihrer
- visszaható névmás (das Reflexivpronomen)
- tárgyesetben: mich (magamat), dich (magadat), sich (magát), uns (magunkat), euch (magatokat), sich (magukat/magát)
- részes esetben: mir (magamnak), dir (magadnak), sich (magának), uns (magunknak), euch (magatoknak), sich (maguknak/magának)
- kölcsönös névmás (das Reziprokpronomen)
- einander (egymás)
- birtokos névmás (das Possessivpronomen)
- jelzőként használt: mein(e) (az én ...m), dein(e) (a te ...d), sein(e)/ihr(e)/sein(e) (az ő ...je), unser(e) (a mi ...nk), euer(e) (a ti...tek), ihr(e) (az ő ...jük), Ihr(e) (az ön ...je)
- önállóan használt
- Ha határozott névelővel áll, úgy ragozzuk, mint a gyenge melléknevet.
- Ha határozott névelő nélkül áll, háromalakú determinánsként ragozzuk.
- mutató névmás (das Demonstrativpronomen)
- der, die, das (ez, az) – Jelzőként használva úgy ragozzuk, mint a határozott névelőt. Önállóan használt alakjának ragozása egyes és többes szám birtokos és többes szám részes esetben tér el ettől.
- dieser, diese, dieses (ez) – Közelre mutató névmás, háromalakú determinánsként ragozzuk.
- jener, jene, jenes (az) – Távolra mutató névmás, háromalakú determinánsként ragozzuk.
- solcher, solche, solches (ilyen, olyan) – Melléknévként ragozzuk; állhat névelő nélkül (erős ragozás), a jeder³ névmás után (gyenge ragozás) vagy a határozatlan névelő után (vegyes ragozás). Ha az ein² előtt áll, mindig "solch" alakban marad.
- kérdő névmás (das Fragepronomen)
- wer? (ki?) – Személy(ek)re kérdez, többes száma nincs.
- was? (mi?) – Tárgy(ak)ra kérdez, többes száma nincs.
- welcher?, welche?, welches? (melyik?) – Többnyire jelzőként használjuk, és háromalakú determinánsként ragozzuk.
- vonatkozó névmás (das Relativpronomen)
- der, die, das (aki, amely) – A leggyakrabban használt vonatkozó névmás, vonatkozhat személy(ek)re vagy tárgy(ak)ra is. Ragozása megegyezik az önállóan használt der, die, das mutató névmáséval, de többes szám birtokos esetben csak a deren alakot használjuk, hiszen a vonatkozó névmás mindig visszautal, nem pedig előre!
- welcher, welche, welches (aki, amely) – Ragozása megegyezik a kérdő névmás ragozásával, de mint vonatkozó névmás birtokos esetben és többes szám részes esetben nem használatos.
- wer, was (aki, ami) – Általános értelmű mellékmondatokat vezetnek be. Ragozásuk megegyezik a hasonló alakú kérdő névmások ragozásával. A wer személy(ek)re, a was tárgyakra, fogalmakra vonatkozik.
- határozatlan névmás (das Indefinitpronomen)
- man (az ember) – Általános alany, az állítmány mellette egyes szám harmadik személyben áll.
- jedermann (mindenki)
- jemand ↔ niemand (valaki ↔ senki)
- etwas ↔ nichts (valami ↔ semmi)
- all… / jeder, jede, jedes / aller, alle, alles / alle (mind, mindegyik, mindenki, mindnyájan)
- der/die/das eine ↔ der/die/das andere (az egyik ↔ a másik)
- névmási határozószók (das Pronominaladverb) – Az elöljárószós főneveket, ha személyt jelölnek, elöljárószós névmásokkal helyettesítjük; ha nem személytjelölnek, akkor pedig névmási határozószókkal.
- mutató névmási határozószók (elöljárószó + das/dies → da(r)/hier + elöljárószó)
- kérdő és vonatkozó névmási határozószók (elöljárószó + was → wo(r) + elöljárószó)